21.rész

*Annie szemszöge* Kinyitottam a szemem és gépekre kötve találtam magam.A fejem nagyon nagyon fájt.Harry ott ült az ágyam mellett lehajtott fejjel és a kezemet fogta.Úgy láttam,mintha sírt volna.Az ágy másik oldalán Amy és Zayn ült.A többiek az ágy körül izgultak. -ÁÁÁÚÚÚ!!....Hol vagyok??-nyögtem. -Annie!-szólítottak meg a többiek.Mikor megláttam Harry-t,felcsillantak a szemeim.Az övéi is. -Úgy aggódtam.Annie,kórházban vagy.-mondta aggódó tekintettel Harry.Én csak a fejem fogtam.Tényleg nagyon fájt.Legszívesebben Harry nyakába ugrottam volna de semmire nem volt erőm. -És Amy te hogy vagy?-kérdeztem Amy-re nézve. -Körülményekhez képest jól.Eltört a kezem.-válaszolt szipogva.Zayn átkarolta és megpuszilta az arcát. -Annie annyira hiányoztál.-nézett rám Harry és megszorította a kezem.Próbáltam valami mosolyfélét csikarni az arcomra de most valahogy nem ment.De nagyon boldog voltam,hogy láttam őt.Ekkor bejött az orvos.Elmondta,hogy sikerült eltávolítani a golyót a derekamból,ami szintén nagyon fájt,és elindult,hogy levegyen a gépekről. -A barátaid nagyon izgultak.-mondta az orvos. -Harry még sírt is.-tette hozzá Niall. -Tényleg?-néztem Harry-re.Ő csak lehajtotta a fejét és beletúrt a hajába.Meg persze elpirult. -De cuki vagy!-néztem rá és megsimogattam az arcát. -Alex-ékkal mi lett?Elmenekültek?-kérdeztem Amy-től. -Nem...elkapták őket.-mondta nyugodtabban Amy. -Fúúú....szerencsére.Nem látjuk őket megint.-megnyugodtam kicsit.Ezután megint Harry-re néztem.Még vörös volt a szeme a sírástól. -Gyerekek nagyon késő van.Mennünk kéne,majd holnap az lesz az első dolgunk,hogy bejövünk.-mondta Liam.Nagyon fáradt voltam,legalább alszom kicsit.Harry felállt,odahajolt hozzám,megcsókolt és a fülembe súgta:Szeretlek!. Elmosolyodtam.Elköszöntek,Harry az ablakból küldött még egy puszit.Én is.Letettem a fejem a párnára.Eszembe jutottak azok a fájdalmak amiket át kellet élnem.Végül könnyezve aludtam el.Másnap reggel arra ébredtem,mintha valaki simogatná az arcom.Kinyitottam a szemem és megláttam Harry-t.Úgy örültem neki,hogy most már újult erőre kapva tényleg a nyakába ugrottam és megcsókoltam. -Jó reggelt!Látom jobban vagy!-mosolygott. -Igen.Fúúúú..de jó hogy itt vagytok.-mosolyodtam el én is.Közben megjött a reggeli.valami kenyér meg vaj meg gyümölcs.Tipikus kórházi kaja.Semmi extra. -Én nem kérem.Megehetitek.-mondtam.Valahogy most nem tudtam enni. -De Annie! Enned kell!-mondta Amy aggódva. -Ha tényleg nem kéred én nagyon szívesen megeszem.De csak ha tényleg nem kéred.-ajánlkozott Niall. -Hát Niall! Semmit nem változtál.Persze megeheted.-mondtam mosolyogva. -Ez azzz....!!!!-mondta halkan.Látszott rajta,hogy nagyon örül neki.Ezen nem bírtunk nem nevetni. -Jól aludtál?-kérdezte Liam. -Igen.Nem is olyan kényelmetlen ez az ágy.De otthon jobb.-válaszoltam.Bejött az orvos a reggeli vizit miatt.Megvizsgált kötést cserélt.Láttam a sebet is,nagyon csúnya volt.Meg tele voltam verésnyomokkal,ahogyan Amy is.Azok is fájtak még picit.Főleg az a vágás a vállamon,amit Tom ejtett rajtam mert nem tudtam befogni.Harry-ék még sokáig voltak nálam.Beszélgettünk mindenféléről.Csak este mentek el,mikor lejárt a látogatási idő.Nem sokkal később az orvos megint bejött hogy megvizsgáljon.A sebem szépen gyógyult.Nagyon fáradt voltam,így próbáltam elaludni. Harry telefonált.Örültem hogy hív. -Szia kis beteg lány!-szólt bele. -Szia!-mosolyogtam. -Megyünk látogatóba Amy-vel,csak szóltam-mondta Harry. -Jóó..gyertek.Várlak titeket.Hol jártok?-kérdeztem. -Kb 10 perc és ott vagyunk-mondta. -Jó siessetek!-mondtam. -Rendben! Puszi!-köszönt el. -Pusszi!!-köszöntem el én is és letettem a mobilomat.Kb 10 perc múlva még senki nem nyit ajtót.Vártam még egy csomó ideig,de még mindig nem jött senki.Kezdtem kicsit ideges lenni.Kimentem a folyosóra hátha pont jönnek.De ott sem voltak.Jött egy rohammentő,két súlyos sérültet szállított.A kórház bejárati ajtaja hirtelen kicsapódott ,a srácok mint az őrült rohantak be.mi történhetett? -Sziasztok! Mi történt?Harry-ről és Amy-ről nem tudtok valamit?Harry felhívott,hogy bejönnek de még mindig nem jöttek.-kérdeztem kissé idegesen. -Hátt...figyi...ne akadj ki...de..Harry-t és Amy-t baleset érte.-végre elmondta Liam hogy mi van most és megfogta a vállam jelezvén,nyugodjak meg.De nem tudtam.Egy pillanatra megállt bennem az ütő.Az nem lehet,hogy a két legfontosabb személy az életemben élet halál között van!! -Mi??Ugye ez valami vicc?Kérlek mond hogy nem komoly!-zokogtam. -De sajnos nagyon is komoly-mondta Zayn aki szintén nagyon feszült volt Amy miatt.És akkor megláttam Harry-t lélegeztetőpalackon.Odarohantam a hordágyához és ordítozni kezdtem. -NEEE!!!!!NEMM!!!EZ NEM LEHET!!HARRY!!!NEM HALHATSZ MEG!!NEM HAGYHATSZ MAGAMRA!!!SZERETLEK!!!!-üvöltöttem zokogva ahogy csak a torkomon kifért.Liam húzott vissza.A vállára hajtottam a fejem és csak zokogtam. -Annie! Annie!-szólt valaki. -Mi?Mivan?-kérdeztem álmosan és könnyezve. -Miért sírsz?-kérdezte Harry. -Harry!Amy!Úgy örülök hogy itt vagytok!-átöleltem mindkettőjüket.Kicsit össze voltam zavarodva. -Mi is.De mi a baj?Visszajöttünk mert Louis itt hagyta a mobilját.-mondta Amy értetlenkedve.És akkor esett le,hogy ez az egész csak egy rossz álom volt.Nagy kő esett le a szívemről. -Jajj...izé...csak rosszat álmodtam.-töröltem le a könnyeimet. -Mit álmodtál?-kérdezet Harry. -Hát hogy Amy-vel jötteetek látogatóba,de autóbalesetetek volt.És én csak zokogva ordítoztam.-mondtam. -És aztán?-firtatott tovább Louis. -Aztán felébredtem.-mondtam még mindig a könnyeimmel küszködve.-És mikor megláttalak titeket kicsit összezavarodtam.-tettem hozzá.Harry átkarolt és megnyugtatott.Picit még maradtak de utána elmentek és én nyugodtan aludtam el.Másnap reggel nagyon korán felébredtem.Ránéztem az órára,még csak 6 óra volt.Kezembe vettem a kedvenc könyvem.Nem sokkal később kinyílt a kórterem ajtaja.A srácok jöttek. -Hellóó!-köszöntek.Harry odajött és megcsókolt. -Sziasztok!Mizujs?-kérdeztem. -Semmi kül..te hogy vagy?-válaszolt Amy. -Megvagyok.Már nem fáj annyira a sebhely.Az orvos azt mondta,hogy szépen gyógyul.-mondtam.A srácok egész nap nálam voltak,és jól szórakoztunk. *1 héttel később* A srácok csak délután tudtak benézni mert interjúra mentek.Délelőtt kicsit unatkoztam.Zenét hallgattam.Ki nem találjátok mit...Hát igen One Direction.Hirtelen benyitott az orvosom. -Szia Annie!Jó hírem van!-közölte vigyorral az arcán. -Mi?-érdeklődtem kíváncsian. -Az eredményeid azt mutatják,hogy már nincs szükséged további kezelésekre illetve kórházi ellátásra.Tehát akár már holnap reggel el is mehetsz.-közölte mosolyogva. -De jó!Köszönöm!-örvendeztem.Már alig vártam hogy Harry-ék jöjjenek és ezt elújságoljam nekik.Kb 2-kor néztek be. -Sziasztok!- -Szia!- -Skacok!Nagyon jó hírem van.Holnap reggel elmehetek.Mehetek haza!-ugrándoztam,persze nem szó szerint. -De jó!Hiányoztál az otthoni közegből!-mondta Harry és velem együtt örültek a többiek is. *Másnap reggel*: -Oké.Mindent elpakoltam.Már csak az a kis papírka kell,és mehetünk is-mondtam boldogan. -Az a papír a zárójelentés-javított ki Harry. -Nem baj!-mondtam mosolyogva.Erre ő hosszasan megcsókolt. -Jól van,azért levegőt vegyetek!-mondta nevetve Niall. -Ajjmárr..-mondtuk egyszerre.Végre megjött az orvos.Hozta a zárójelentést,és megköszöntem mindent és elmentünk. Kb fél óra múlva már a villánál voltunk. -Fúú...de jó újra itt lenni-mondtam mosolyogva és boldogan. -Jó hogy itt vagy!-mondta édes hangon Harry. -Hahó gyerekek!-szólt oda Paul.-figyu csak szólok hogy holnap megyünk haza.-mondta. -Mi?Máris?Ilyen hamar?-kérdeztük mindannyian egyszerre. -Ahan- -Nemár!!Én az egész utazást kórházban töltöttem.-mondtam szomorúan.Komolyan ilyen hamar vége van? -Sajnálom.Amúgy Annie hogy vagy?-kérdezte Paul. -Megvagyok köszi.Szépen gyógyul a seb.-mondtam.Eközben bementünk a házba.Össszepakoltuk a cuccainkat és még egyszer utoljára lementünk a tengerpartra. *Másnap reggel*: Korán keltünk,a gép korán reggel indul vissza Londonba.Ott is elvoltunk mit mindenhol.Kb 12 órakor szálltunk le a londoni reptéren.Majd egyenesen a srácok házába mentünk.Jó érzés volt újra itt lenni.Már hiányzott az itteni levegő. -Otthon,édes otthon!-rohant a konyhába Niall.Louis először a répakertjébe rohant. -Annie!Tudom,hogy csak most jöttünk vissza meg minden,de nincs kedved tartani egy csajos délutánt?Tudod,shoppingolás meg hasonlók..??-kérdezett Amy. -De okéé!-mondtam mosolyogva.Hiszen már tényleg nagyon régen tartottunk egy közös délutánt.Csak mi ketten mint két legjobb barátnő.

20.rész

*Amy szemszöge* Egy hideg helyen ébredtünk.Nem láttam semmit mert be volt kötve a szemem.Egy oszlopnak voltam kötözve.Elég szoros volt,dörzsölte a kezem.Hallottam egy ajtónyitódáshoz hasonló zajt. - Hahó! -szólaltam meg vékony,remegő hangon. - Amy hol vagy? -hallottam meg Annie remegő hangját mellettem. - Itt vagyok!Nyugodj meg semmi baj-mondtam de nem tudom hogy tudtam Ann-t nyugtatgatni,mikor én is elég ideges voltam. - Mi történt? Nagyon fáj a fejem! -hallotta,hogy Annie sír. - Ne sírj!Minden rendben lesz!-nyugtatgattam én is sírva.Lépteket hallottam és valaki levette rólam a kendőt.A hirtelen fénytől alig láttam valamit és a korábbi ütés miatt szédültem is egy kicsit.Mikor már rendesen tudtam látni kicsit körülnéztem,alig egy méterre tőlem ott volt az az ember akitől mindennél jobban félek és azt hittem,hogy nem látom már többet.De ott állt előttem arcán azzal a gúnyos mosollyal amit mindig is utáltam.Muszáj volt határozottan megszólalnom nehogy megérezze a félelmet a hangomban. - Alex,mi ez az egész? -kérdeztem.Eközben Tom bejött a "Szobába" és levette Annie-ről is a kendőt.Szegénykém még mindig sírt.Rám nézett én pedig megpróbáltam a tekintetemmel azt sugallni,hogy maradjon csendben,nyugodjon meg és minden rendben lesz.Látszólag megértette mivel egy apót bólintott. - Szóval?? -néztem vissza Alex-re. - Jaj cica nyugi.Mivel délután olyan csúnyán kidobtatok muszáj volt elhoznunk titeket. -lépett közben hozzám. - Nézd Alex! Szakítottunk és én már nem akarok tőled soha semmit! -mondtam kissé ingerülten. - Ó ne mondj ilyeneket...tudom hogy még mindig engem szeretsz.-jött még közelebb és kezdett el simogatni. - ÁÁÚÚÚ!! -jajdult fel Tom - Ez a szemét ribanc megharapott!-mutatott Annie-re. - Te ugye ilyet soha nem csinálnál? -kezdett el fogdosni Alex. - Nem..én inkább valami ilyesmit csinálnék - mondtam és egy hatalmasat rúgtam a legfájdalmasabb pontjába. - ÁÁúúú...te ringyó -mondta és adott egy hatalmas pofont aminek köszönhetően bevertem a fejem az oszlopba. - Nee!!! -sikított Ann. - Csönd legyen!-ütötte meg Tom.Nagyon fájt! Szerintem ki is vérzett a fejem. - Most ezt akartad? -jött megint nekem Alex. *Eközben a bulin.Zayn szemszöge:* A lányokat már egy ideje nem látta.Amúgy a buli oltári klassz.A lányok is felléptek.Látszólag ők is nagyon jól szórakoztak.De most hol vannak?Kezdtem kicsit ideges lenni.Megkerestem a srácokat és kimentem velük egy kis friss levegőt szívni.Már Harry is nagyon ideges volt Annie miatt. - Hol lehetnek?-kérdeztem aggódva. - Legutóbb fél órája láttam őket,azt mondták kijönnek egy kicsit levegőzni azóta nem is jöttek vissza. -mondta Niall. - Kérdezzük meg azokat ott hogy nem látták-e őket! -mondta Harry egy full részeg párra mutatva. - Azok full részegek!-röhögött Louis. - Egy próbát megér-mondta Liam.És mivel ő a legnormálisabb és a leghiggadtabb ember a bandában ezért ő ment oda az egymást faló full részeg párhoz. - Helló,ne haragudjatok csak egy pillanatra zavarnálak titeket -mondta Liam kedves hangon. - Szasz!!!Cica,társaságunk akadt -mondta a lánynak. - Hahaha!! lila a feje! De nyomi!-röhögött a lány.Nah jó ezek totál részegek. - Héj ti nem azok a nyomingerek vagytok a bandából?-röhögött a srác is.Itt felment bennem a pumpa. - Liam menj arréb!!!-löktem arrébb finoman Liam-et. - Na ide figyelj-ragadtam meg a srác gallérját-eltűnt a barátnőm úgyhogy a legutolsó dolog amit szeretnék,hogy a te szarságaidat hallgassam.Szóval vagy normálisan válaszolsz a kérdéseimre vagy kicsit másképp fogom kérdezni a dolgokat.-mondtam kissé ingerülten. -Jó jó nyugi van haver.-röhögött a csávó. -Hééé...-húzott vissza Louis.-nyugi majd én.-Louis kicsit tényleg nyugodtabban kezelte a dolgokat.Leadta a lányok személyleírását és elmondta hogy mi történt. -Jaaaa....-röhögtek össze-arra a két szőke csajra gondoltok.2 srác berakta őket egy kocsiba és elhajtottak.-mondta majd megint elkezdtek röhögni mert láttak egy "zöld macskát" (????). -Hogy mi??-mondta Harry elég idegesen. -Figyelj nem is biztos hogy igazat mondanak.Részegek.Gyertek inkább kérdezzünk meg még pár embert.-mondta Niall. *Eközben a raktárban.Amy szemszöge* Alex össze vissza ütött és rugdosott.De Tom sem kímélte Annie-t.Már nem bírtam.Nagyon fájt. -Alex kérlek ne!! -könyörögtem sírva. -Jaaa..hogy nem elég..kérsz még?-vette elő a bicskáját és belevágott a karomba és az arcomban. - Majd megtanulod hogy engem csak úgy nem üthetsz meg.Miközben ütött sikerült lazítanom a kötésen annyira ,hogy akár ki tudtam volna csúsztatnia kezem.Nem is gondolkodtam tovább,kibújtattam a kezem és ráugrottam Alex-re.Hát nem gondoltam át rendesen.Ő mintha számított volna rá,ledobott a földre elővett egy vasrudat és egy hatalmasat rávágott a kezemre és a bokámra. -ÁÁÁÁÁÁ!!!!-ordítottam a fájdalomtól. -Kussolj te kurva!-vett elő egy fegyvert. -Nee!!!-sikította Ann. - te is!-pofozta meg Tom. -Kötözd vissza az oszlophoz de vigyázz mert ez az őrült bármire képes.-Tom megfogott és vissza kötözött az oszlophoz.Nem tudtam ellenkezni mert még a karomat sem tudtam megmozdítani. -Nah jó...add ide a telefonod,kicsit elbeszélgetek a pasiddal-röhögött Alex és elvette a mobilomat. -Ó,meg is van.Ha meg meritek mondani hogy hol vagyunk...-mondta Alex. -De Alex! Nem is tudják hogy a Harmstreeten vagyunk.-értetlenkedett Tom. -Te idióta!Nem is tudták.-mondta ordítva Alex. -Bocs-mondta Tom. -Egy hangot se merjetek kiadni.Ha bármelyikőtök megszólal azt lelövöm!.-mondta idegesen,elővette a pisztolyt és ránk szegezte azt. -Zayn-t vagy Harry-t hívjam?-kérdezte gúnyos vigyorral az arcán. -Egyiket se!!-vágta rá Annie mire Tom odament és egy elég mély sebet ejtett a vállán.Szerintem volt olyan mély mint az enyém ami az arcomon van. -Hmm...akkor legyen Zayn-mondta Alex.Bepötyögte a nevet és a hívás elindult.Alex ki is hangosította. -Haló,Amy kicsim hol vagytok?Már mindenütt kerestünk titeket-szólt bele Zayn a telefonba. -De úgy látszik nem elég jól!-nevetett fel Alex. -Ki a franc vagy te?-kérdezte Zayn indulatosan. -Alex.- -Mi a franc?Mit csináltál te szemét?Azonnal mond meg hol vagytok!-ordított Zayn. -Hát azt nem fogod megtudni.-mondta Alex. Tudtam hogy nem szabad megszólalnom de egyszerűen nem bírtam tovább. -Zayn segíts kérlek!-ordítottam sírva. -Kuss te ribanc!-csapott rám Alex a vasrúddal. -ÁÁÁÚÚÚÚ!!-ordítottam a fájdalomtól. -Mit csináltál vele te állat?-ordította Zayn. -Én csak megtanítottam neki,hogy vigyázzon a szájára.-mondta Alex. -Ha megtalállak én...- -ÁÁÁ!!nem fogsz! Senki nem tudja hol vagyunk!-nevetett Alex. -Zayn Zayn! a Harmstreet-i raktárházban vagyunk!-ordította Annie. -Te ringyó!-ordította Alex és két lövést hallottam. -Nee!!!-ordítottam sírva. -Na húzzunk innen!-mondta Alex és már Tommal együtt le is léptek. -Mi még találkozunk.-nézett vissza gúnyos vigyorral az arcán Alex. -Te szemét!-zokogtam. Nem,nem lehet,hogy Annie halott.De hiszen itt fekszik mellettem,folyik a vére.A kezem is véres lett.Valahogy sikerült kioldoznom a kötelet.Odarohantam Annie-hez.Súlyos lövés volt a derekánál.Valószínűleg a második lövésnél Alex elvétette a célt.Hatalmas vértócsa volt Annie eszméletlen teste mellett.Annyira sírtam hogy már fájt.Már vagy 10 perce ültem ott és próbáltam elzárni a vérzést nehogy még többet veszítsen.Hangokat hallottam és egyszer csak kicsapódott az ajtó és a srácok bejöttek.Harry sírva rohant Annie-hez. -Nee!!!!Mi van vele??-zokogott Harry. -Az a szemét...-nem bírtam befejezni a mondatot.Előtört belőlem a sírás.Zayn odarohant hozzám,felsegített a földről és szorosan a karjaiba zárt.Nagyon fájt mindenem és alig kaptam levegőt.Egyszer csak minden elsötétült.Az utolsó dolog amire emlékszem,hogy Zayn a nevemet kiálltja.